Írországi magyarok tapasztalatai
Veronika válaszai
Mondj néhány szót az otthoni életedről a kiutazásig:
Éppen a pesti Közgáz ötödévét végeztem, amikor elkezdtem munkát keresni, megpróbáltam érvényesíteni a leendő diplomámat. Nem sokáig válogattam és az első felajánlást elfogadtam, így egy bank telefonos ügyfélszolgálatán kezdtem el dolgozni. A fizetésem és a munkakörülmények átlagosak voltak, de előrelépést nem igazán láttam. Emellett albérletben laktam, és csak a nagyon messzi jövőbe tekintve láttam egy esetleges lakásvásárlást.
Miért döntöttél úgy, hogy nekivágsz egy ismeretlen országnak?
Barátommal 2004-ben Amerikában voltam, ahol a sok rossz tapasztalat mellett arra jöttem rá, hogy milyen fontos más országot is látni, más kultúrát is megtapasztalni, így nem idegenkedtem az ötlettől, amikor 2005-ben újra repülőjegyet vett nekünk, csak most legalább egy kicsit közelebbre, Londonba. Kezdeti tervem csak egy két-három évig tartó sok munka – és sok takarékoskodás koncepció volt, aminek eredményeként hazatérésünk után lakást vásárolva elkezdünk családot alapítani.
Úgy éreztem, hogy könnyebb Londonba menni mint bárhova máshova, hiszen „közel” van, könnyen lehet csapot-papot otthagyva visszajönni, ha muszáj anyagi vagy családi okokból. Valamint fontos volt, hogy a kultúra, életmód ismerős lesz.
Milyen volt a kezdet?
Nagyon-nagyon nehéz volt. Pontosabban barátomnak nehéz volt, mert az úgynevezett „Londonban mindenki talál munkát” álom nem valósult meg és nem csak számunkra, mert magyarokkal éltünk együtt a szálláson, így tudjuk, hogy ez messze nem így valósul meg. Munka nélkül a londoni drágaságban viszont hamar eltűnik az otthoni viszonyok között még igen jónak tűnő megtakarított pénzösszeg, hat hét után ott tartottunk, hogy egy londoni szörnyű állapotban lévő szobába kellett volna beköltöznünk, mert erre még maradt volna pár hétig pénzünk vagy hazajövünk és elkönyveljük tapasztalatként az itt eltöltött időt.
Nagyon nagy szerencsénkre az utolsó pillanatban kaptunk egy live-in pozíciót Skóciában, amit gondolkodás nélkül elfogadtunk és vettük is a repülőjegyet. De soha nem fogom elfelejteni azt a szobát, ahova be kellett volna költöznünk.
A skóciai munkahely és az utána lévő munkáink is mély nyomot hagytak bennem, de ameddig volt miből ennivalót vennünk és félretudtuk tenni a kívánatos összeget, addig boldog voltam.