Észak-Írországról

Észak-Írországot az Északi-csatorna választja el Skóciától, déli és nyugati határa pedig valóságos politikai határ, mivel Észak-Írország része az egyesült Királyságnak, az Ír Köztársaság pedig önálló állam.

Észak-Írország tengerpartja változatos, helyenként egész egyszerűen gyönyörű. A szárazföldön hegyek és völgyek váltakoznak, szépek magányos tavai és vadregényes folyói. Az Ír-sziget középső síkságát dombok vonulata veszik körül, a sziget dombvonulatai az angol-skót és walesi hegyvidék dombjainak folytatásai. A szárazföldön hegyek és völgyek váltakoznak. Szépek magányos tavai és vadregényes folyói, különösen lenyűgözőek a nyugati országrész tájai.

A természeti szépségek, a csöndes, nyugodt, a XVIII.századi Angliát idéző táj mellett ezek jelentik Észak-Írország legfőbb idegenforgalmi vonzerejét.

Vigyázat: aki életében egyszer eljutott ide, az örökre az Ír-sziget rabja lesz. Méretéhez képest az Ír-sziget számtalan látnivalót kínál a turistáknak, így nem véletlen, hogy a sziget egyik legvirágzóbb iparága a turizmus.

Az ide látogatók legtöbbjét a csodálatos táj vonzza, melynek változatosságát sok nagyobb ország is megirigyelhetné. Egynapi kényelmes autókázással Kilkenny grófság festői rétjeinek, kanyargó folyóinak és erdőségeinek világából Connemara drámai látványt nyújtó hegyei közé érkezhetünk, vagy eljuthatunk tavaihoz és elhagyatott tengerpartjaihoz. A sziget egyetlen pontja sincs 100 km-nél távolabb a tengertől, és bár nem találunk embert, aki napfürdőzni menne az Ír-szigetre, azért bőven akadnak családközpontú tengerparti üdülőhelyek és több kilométer hosszú, általában szinte elhagyatott, fövenyes tengerparti sávok is.

Sok más európai országhoz képest az Ír-sziget kellemesen ódivatúnak tűnhet, ám a gombamód szaporodó gyorséttermek az itteni városkák időtlen báját is aláaknázzák. A sziget hosszú és eseményekben bővelkedő történelmének gazdag építészeti és művészeti hagyatékában egyaránt találni történelem előtti építményeket, romjaiban is hatalmas apátságokat és elegáns György kori kúriákat.

Az Ír-sziget fő vonzerejét mégis az itt élő emberek jelentik. Bármilyen kockázatos dolog is általánosságban beszélni ötmillió valódi egyéniségről, a látogató benyomása mégis az lesz, hogy barátságosak, jó kedélyűek, ravaszak, és mindehhez olyan kellem és az élethez való könnyed hozzáállás társul, mely a helyzettől függően nemtörődömségnek, de akár hamisítatlan józan észnek is tűnhet. A leggyakrabban hallott mondás errefelé: "No problem", vagyis: semmi gond! A vidámságot nagyon komolyan veszik, és nem is vallanak szégyent ezen a téren: nem kell hozzá más, csak egy alkalmas társ, egy-két pohárka, és máris folyik a csevegés." 

.>>